Míg néhány évtizeddel ezelőtt teljesen elhanyagolható volt a megújuló energiaforrások szerepe, mára ezek szolgáltatják a globális áramigény több mint negyedét a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség legfrissebb 2017-es jelentése szerint. A G20-ak folytatják a zöldenergia befektetések ösztönzését és kitartanak a nemzetközi éghajlatvédelmi célok mellett, függetlenül az USA különállásától. Magyarország hol jár ezen az úton?

A megújuló energiaforrások, mint a szél, a nap, a geotermikus (földhő), a biomassza és biogáz, vagy a víz mozgási energiája, nemcsak a különböző káros anyagok – elsősorban az üvegházhatású gázok (ÜHG) – kibocsátásának mérséklésében játszanak jelentős szerepet, hanem a fosszilis energiahordozóktól – ezáltal más országoktól – való függés csökkentésében is. A megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.

A megújuló energiaforrások hozzájárulása a globális villamosenergia termeléshez 2015a

Zöldenergia forradalom a világban

Az elmúlt években folyamatosan növekedett a megújulók részaránya az energiatermelésben – derült ki a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb jelentéséből. 2015-ben a globális villamosenergia-termelés több mint 70 százalékát a vízi energia adta, majd azt követte a szél és biomasszából származó energia. Ugyanebben az évben az újonnan hálózatra kötött áramtermelési kapacitásnak már több mint a fele a megújulókból származott. A legnagyobb éves növekedést a szél- és a napenergia produkálta. Európát is megelőzve, az ázsiai és csendes-óceáni térség élen jár a napenergia kapacitások növelésében, 2016-ban a globális fejlesztések közel felét a Kínában telepített napelemek tették ki.

Az Európai Unió 2020-ra szóló energia- és klímastratégiája az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát tűzte célul. Hazánk vállalása ezen a téren 14,65%. A Párizsi Egyezményt követő újabb „klíma-energia csomagról” jelenleg is folynak a tárgyalások, 2018-ra várható annak elkészülte. A 28-ak közös célja, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkentsék kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest, továbbá központi téma az energiahatékonyság-javulás és megújulók részesedésének növelése. A 2017-es bonni ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia egyik kiemelt témája lesz a 2020 és 2030 közötti időszakra szóló nemzeti klíma-energia stratégiák egyeztetése.

A megújulókból származó globális villamosenergia-termelés növekedése (Forrás: IRENA jelentés)

A megújulókból származó globális villamosenergia-termelés növekedése (Forrás: IRENA jelentés)

Ahhoz, hogy az EU teljesítse a Párizsi Egyezményben vállaltakat, 15 éven belül az összes elektromos áramot termelő szén erőművet be kell zárnia – világított rá a Climate Analytics tanulmánya. A szén-felhasználás évente nagyjából egy százalékkal csökken Európában, ugyanakkor még mindig a kontinens áramellátásának negyedét adja – valamint az ÜHG kibocsátás ötödét. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) napokban publikált jelentése kimutatta, hogy a szén-tüzelésű erőművek felelősek a legnagyobb mértékű környezetszennyezésért Európában. A jelentés adatforrása a szennyezőanyagok regisztrálását szolgáló rendszer (European Pollutant Release and Transfer Register (E-PRTR)), ami több mint 35 000 ipari létesítmény adatait rögzíti. Az EEA elemzése szerint a legnagyobb levegő- és vízszennyező létesítmények fele Nagy-Britanniában (14), Németországban (7), Franciaországban (5) és Lengyelországban (5) van.

A zöldenergia növelésére ambiciózus tervek vannak Európa-szerte. Emmanuel Macron francia államfő például a franciaországi szénerőművek bezárását és az ország szél- és napenergia kapacitásának duplázását ígérte 2022-ig. Környezettudatosság terén régóta kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás több mint felét teszi ki, elsősorban a vízenergiának köszönhetően. Ugyanez az ország további ambiciózus vállalásokat tett az év elején, 2045-re teljesen szénsemleges (tehát ÜHG kibocsátásoktól mentes) gazdasággá akarnak válni – jelentette ki Isabella Lovin klímaügyi miniszter. Málta, a mediterrán szigetország szintén szénsemlegességet szeretne elérni 2030-ig.

A zöldenergia szektor finanszírozása azonban még továbbra is némi aggodalomra ad okot, ugyanis az elmúlt években a nagyobb zöldenergia cégek és befektetők sorra veszteséggel zárnak. A zöldenergia-fejlesztés nagy kezdeti tőkét igényel, miközben nem ígér biztos és hatalmas megtérülést. Mivel a piac szereplői az országok többségében jelenleg csak erős állami támogatással képesek fennmaradni, egy hosszútávon fenntartható üzleti stratégia kidolgozása egyre sürgetőbb. Ugyanakkor jó hír a szektorra nézve, hogy mára oly mértékben csökkent a szél- és napenergia fajlagos költsége, hogy azok képesek felvenni a versenyt a költség-szempontból stagnáló szénnel és atomenergiával szemben. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően tehát egyre olcsóbban lehet egyre több áramot kinyerni az említett megújulókból, ami pedig jótékonyan csökkenti a szükséges kezdeti befektetések mértékét.

Meg-megújuló energia adatok Magyarországon

napelemek francia alpokKözponti Statisztikai Hivatal adatai szerint a belföldi villamosenergia-fogyasztás egyre jelentősebb részét zöldenergiából fedezi Magyarország, ennek aránya 7,3% volt 2015-ben (változatlan 2014-hez képest). A zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából (52%) és szélenergiából (22%) származik. A megújulókból előállított áram körülbelül 9%-át biogáz és 7%-át a vízenergia felhasználása biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia csekély mértékben, mindössze 6 és 4%-kal (de a 2014-es 2 és 4%-hoz képest nagyobb mértékben) járult hozzá a zöldáramtermeléshez.

Ugyanakkor a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 2017 tavaszán kiadott módosított statisztikája szerint, Magyarországon a lakossági tűzifa felhasználása mint biomassza jóval nagyobb mértékű, mint azt korábban becsülték. Az új adatok szerint a hazai megújulók immáron 80%-át a lakossági tűzifa felhasználás teszi ki, és a többletnek köszönhetően Magyarország elérte 2020-re tervezett vállalásait. A Levegő Munkacsoport kételyét fejezte ki az adatok megbízhatóságával kapcsolatban – ugyanis azok már az illegális fafelhasználást is figyelembe veszik –, és figyelmeztet, hogy a készülő új EU-s szabályozások csak azt a biomasszát számolják megújulónak, mely igazoltan fenntartható módon lett előállítva. Ez az illegálisan felhasznált tüzelőanyagok statisztikai elismerését kizárja, tehát az újraszámolt adatokkal Magyarország teljesítése 8 százalék körülire esne, amivel a 2020-re tervezett európai rangsor utolsó helyére kerülünk. A Levegő Munkacsoport a vonatkozó statisztikai adatok módszertanának nyilvánosságra hozatalát sürgeti.

A hazai megújulókkal kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy habár az villamosenergia termeléshez egyelőre számottevően nem járul hozzá a geotermikus energiatermelés, viszont a hőenergia közvetlen felhasználása világszinten kiemelkedő Magyarországon. A Kárpát-medence átlagon felüli geotermikus adottságokkal rendelkezik, ezért ez a megújuló nagy potenciált jelent az ország energiatermelése számára. Jelenleg a földhőt elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják, több nagyvárosban – köztük Szeged, Hódmezővásárhely, Miskolc – fedezik a távfűtés egy részét 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletű geotermikus energiából. Az első geotermikus kiserőmű Turán épült meg, ami megközelítőleg 800 családi ház évi villamosenergia-igényét lesz képes biztosítani. A geotermikus energia, a napenergiához hasonlóan korlátlan, de azzal ellentétben folytonos és viszonylag olcsón, gazdaságosan kitermelhető – a megfelelő környezetvédelmi előírásokat figyelembe véve.

__

Originally published at greenfo.hu

Annamaria Lehoczky

About Annamaria Lehoczky

Annamária is an environmental researcher, reporting about climate politics, wicked problems, sustainability challenges, climate innovators. She is doing her international PhD focusing on co-creation for climate adaptation, based in Spain. She believes in the power of youth and education. She writes for the Hungarian socio-theoretical and cultural magazine, PR Herald, as “ClimateTrust” columnist.