Hajnali fagyok és haragos záporok kovácsolták a kedélyeket április derekán a Kárpát-medencében, míg a világ a Föld Napjára készülődött. Épp egy évvel ezelőtt ezen a napon írta alá 197 ország a klímapolitika mérföldkövének számító Párizsi Egyezményt, idén pedig tízezrek tüntettek a tudományért ezen a napon. De mit is jelent a klímaváltozás hazánk számára? És miért forrong a tudományos közélet?

Megőrült az időjárás? (Forrás: hulladékmentes.hu)

Megőrült az időjárás? (Forrás: hulladékmentes.hu)

Fogvacogtató reggelre ébredt az ország április 20-án. Megőrült az időjárás? Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hírei szerint 63 éves hóvastagság rekord dőlt meg Magyarország legmagasabb pontján. A jelentős mennyiségű csapadék rendszerint örvendetes áprilisban, ugyanakkor a mostoha időjárás nagy károkat okozhat a mezőgazdaságban és a vadvilágban. Az éghajlatváltozással gyakoribbá váló extrém időjárási eseményekre fel kell készülnünk – intenek a kutatók. A Climate Analytics tanulmánya szerint az 1,5 Celsius fokos küszöb átlépése máris nagy kockázatot jelent a gazdaság és társadalom számára, s a klímamodellek szerint hazánk területén ez már legkésőbb a század közepére valóság lesz. De nagy valószínűséggel jóval hamarabb.

Az áprilisi havazás láttán néhány klímaszkeptikus – akik még mindig nem fogadják el az ember által előidézett éghajlatváltozás tényét – minden bizonnyal elégedetten morzsolt el egy könnycseppet: hol van az a globális felmelegedés? Azok pedig, akik a Holnapután című film drámai változásait vélik felfedezni minden egyes szélsőséges időjárási eseményben, szintén izgalommal várták a fejleményeket: ez már a klímaváltozás?

És Te mire voksolnál…? Várjunk csak egy pillanatot, lássuk a tényeket!

Szeszélyesebb világ

2016 sokkoló világpolitikai eseményeit követően talán már meglepődni sincs kedvünk az éghajlati rekordok láttán. Azért vessünk egy pillantást az alábbi animációra! A szemünk előtt „spirálozó” hőmérsékleti görbék néhány másodpercbe sűrítik a 20. század globális ipari társadalmának környezetre gyakorolt hatását. Az átlagos globális felszínhőmérséklet mára mintegy 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint szűk másfél századdal ezelőtt volt, amint azt az amerikai tudományos intézetek – a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) és a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) – egymástól független mérései mutatják.

A globális átlaghőmérséklet emelkedése 1850 és 2016 között (az ábrát Ed Hawkins készítette és a Climate Lab Book publikálta)

Jól látszik, hogy 2016 volt a legmelegebb év a mérések 19. század végi kezdete óta.  A tavalyi évben nemcsak az éves, de a havi átlaghőmérsékletek is rekordokat döntöttek, június kivételével januártól szeptemberig mind a 8 hónap a valaha regisztrált legmelegebb volt. Ez részben a 2015-ben tomboló „Godzilla El Niño”-nak becézett globális óceáni-légköri jelenség utóhatásának köszönhető, ami elsősorban a Csendes-óceán trópusi térségében befolyásolja az időjárási körülményeket, de a globális éghajlati rendszerre is hatással van. Az ábrán látott hosszú távú melegedő tendencia azonban döntően az emberi tevékenységnek tudható be – miként ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2014-es jelentése is megerősítette.

De vajon miről árulkodnak a Magyarországra vonatkozó éghajlati tények? S miért kell ezeket komolyan vennünk?

Több nyári fesztivált…! Vagy inkább mégse

Az OMSZ Klímamodellező Csoportjának közlése szerint Magyarországot a globális átlagnál jobban érinti a klímaváltozás, mivel éghajlati szempontból változékonyabb területen fekszik, főleg a csapadék tekintetében. Modellszámítások szerint a 21. század közepére nyáron 1,4-2,6 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés várható a múlt nyaraihoz képest, s habár a heves zivatarok száma enyhén csökkenni látszik, az intenzitásuk várhatóan nő majd. Ugyanakkor a nyári esők között hosszabb szárazabb időszakokra is számíthatunk, amely elsősorban a mezőgazdasági termelést fenyegeti.

Ekkora mértékben változik meg az éves és évszakos átlaghőmérséklet az 1961-1990 közötti időszakhoz képest a klímamodellek szerint. A narancs árnyalatok a 2-5 Celsius-fokos, a vörös árnyalatok az 5 foknál magasabb hőmérséklet-növekedést jelzik (Forrás: OMSZ)

Ekkora mértékben változik meg az éves és évszakos átlaghőmérséklet az 1961-1990 közötti időszakhoz képest a klímamodellek szerint. A narancs árnyalatok a 2-5 Celsius-fokos, a vörös árnyalatok az 5 foknál magasabb hőmérséklet-növekedést jelzik (Forrás: OMSZ)

A gyarapodó hőhullámok a komfortérzetet rontják, s a nyári energiafogyasztást is nagy mértékben megnövelik. Az OMSZ modellei szerint a közeljövőben megduplázódik a hőségnapok száma, évente negyven-ötven hőségriasztás is előfordulhat az eddigi évi maximum tíz-húsz után. A trópusi éjszakák – azaz amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius fok alá – habár kedveznek a fesztivál szezonnak, súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a kisgyerekek és az időskorúak számára, valamint gyakori alvásproblémákat is okoznak.

A 20. századi mérések alapján eddig nagyon ritkán, és csak télen fordultak elő 4 fokot meghaladó úgynevezett hőmérsékleti anomáliák – vagyis amikor az adott évszakhoz képest szokatlanul alacsony vagy magas a hőmérséklet –, a jövőben viszont ezek is egyre gyakoribbá válnak. Azonban ez nem vonatkozik a hideg szélsőségekre – a fagyos napok száma akár évi negyvenöttel is csökkenhet a század végére. Tehát az éghajlatváltozás hatására Magyarországon kevesebb extrém hideg esemény, de sokkal több hőségriadó várható.

Így hát az „áprilisi tél” anomáliája nem erősíti meg, de nem is cáfolja a klímaváltozás tényét, ez egy egyedi szélsőséges esemény, amelyet a hosszú távú éghajlati adatsorban kell értelmezni.

Míg a környezeti változások jelei évtizedek óta gyarapodnak, s a klímakutatók még kevésbé fényes jövőt festenek, a világ döntéshozóit összehívó klímacsúcsok évről-évre átfogó egyezség nélkül zárultak. Egészen 2015-ig, amikor a párizsi klímapolitikai tárgyalóasztalnál végre megállapodásra jutottak a Föld országai.

„Tudomány nélkül nincs demokrácia”

Tavaly április 22-én, a Föld Napján írta alá az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 197 országa a Párizsi Egyezményt, amelynek fő célja, hogy „a kötelezettséget vállaló országok a földi átlagos felmelegedést 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen”. A megállapodás 2016 novemberében lépett életbe, a legnagyobb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátók, mint az USA és Kína részvételével, ami igazi súlypontot adott az egyezménynek – szemben az 1997-es Kyotoi Protokollhoz képest. A megállapodás másik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Magyarország kibocsátáscsökkentési hozzájárulását az EU tagállamokkal közösen tette meg, vállalva, hogy „az EU 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az ÜHG kibocsátást az 1990-es szinthez képest”. 

Ugyanakkor az egyezmény aláírása óta több tanulmány is rávilágított, hogy a megállapodás szerinti kibocsátás-csökkentés nem elég a 2 Celsius fokos cél betartásához, sőt, a Carbon Brief elemzése szerint 5 évünk maradt, mielőtt az 1,5 Celsius fokos ÜHG kibocsátási keretünket teljesen feléltük volna.

Séta a tudományért Lisszabonban, 2017. április 22. (Fotó: a cikk szerzője, több fotó)

További aggodalomra ad okot, hogy az USA frissen megválasztott elnöke, Donald Trump, kifejezett tudomány- és klímaellenes hadjáratba fogott. A környezetvédelmi, orvosi és klímakutatásra szánt költségvetési támogatások nagy részét megvonta – egyes hivatalok ötödével kevesebb pénzből gazdálkodhatnak jövőre –, és környezetvédelmi programokat szüntetett meg. A tudomány hitelének aláásása és a kutatási támogatások drasztikus csökkentése indította el a „March for Science” mozgalmat, melyhez szerte a világban társrendezvények csatlakoztak. Idén április 22-én több mint 500 eseményen demonstráltak a civilek – köztük kutatók, neves tudósok és tudománypolitikusok –, hogy kifejezzék, „a tudomány létfontosságú szerepet játszik a demokráciában”. A lisszaboni eseményen beszédet tartott Carlos Moedas, a Kutatásért, Tudományért és Innovációért felelős európai biztos is, hangsúlyozva, hogy „Tudomány nélkül nincs béke, nincs demokrácia, nincs jövő”. Rövid beszédében nemcsak Trump politikájára utalt, hanem a magyarországi antidemokratikus intézkedésekre is a CEU-törvény kapcsán.

Zivataros április szaladt el velünk, zivataros hazai és nemzetközi eseményekkel. Szabadságjogokról, tudományról, demokráciáról és tényekről szól a diskurzus, már hónapok óta… pedig szólhatna arról is, hogy hol és milyen zöld övezeteket szeretnénk, miként tehetjük otthonunk energiahatékonnyá, hol szerezhetünk be egészséges, helyi élelmiszert, vagy esetleg miként segíthetünk a környezetünk rendezésében… Miért is ne…?

__

Originally published PR Herald

Annamaria Lehoczky

About Annamaria Lehoczky

Annamária is an environmental researcher, reporting about climate politics, wicked problems, sustainability challenges, climate innovators. She is doing her international PhD focusing on co-creation for climate adaptation, based in Spain. She believes in the power of youth and education. She writes for the Hungarian socio-theoretical and cultural magazine, PR Herald, as “ClimateTrust” columnist.